Agilis szakemberek számára elengedhetetlen, hogy hatékony facilitációs készségekkel rendelkezzenek. A közepes és kiváló facilitátorok közötti különbség alapvetően az önismereten, a bátorságon és a jártasságon múlik.
Melyek azok a készségek, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy jó facilitátorrá válhass?
Mindenekelőtt mély önismeret segíti a facilitátort abban, hogy felismerje saját erősségeit és gyengeségeit, de leginkább abban, hogy tudatos legyen viselkedésének, jelenlétének a résztvevőkre és csoportra gyakorolt hatásában. A bátorság pedig arra ösztönzi, hogy új kreatív technikákat próbáljon ki, de bátorság kell ahhoz is, hogy bele merjen állni olyan helyzetekbe is, amelyek a kimenete nem megjósolható. "Az igazi bátorság nem a fegyverek használatában rejlik, hanem abban, hogy szembenézzünk saját belső félelmeinkkel és korlátainkkal." - Nelson Mandela
A kiváló facilitátorok olyan környezetet teremtenek, ahol a résztvevők pszichológiai biztonságban érzik magukat. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők nyugodtan oszthatják meg gondolataikat és ötleteiket, anélkül, hogy aggódniuk kellene a negatív kritika miatt. "A pszichológiai biztonság a csapatok számára olyan, mint a levegő. Lélegezniük kell, de nem érzékelik, míg hiányzik, de amikor hiányzik, nem tudnak lélegezni." - Amy Edmondson
A kiváló facilitátorok képesek a konfliktusokkal dolgozni és akár provokálni is a résztvevőket a gondolatok, ötletek, kreatív megoldások és kritikus vélemények megosztására A konfliktusok nem mindig rosszak, néha azok a legszebb pillanatok, amikor az igazi igazság felszínre tör.
Reziliencia és agilis hozzáállás: a kiváló facilitátorok rendelkeznek azzal a tapasztalattal és rutinnal, ami lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a változó helyzetekhez és résztvevőkhöz. A jártasság segít felismerni, mikor és hogyan érdemes alkalmazni az egyes facilitációs technikákat, és segít hatékonyan reagálni az adott helyzet kihívásaira.
A hatékony facilitáció az agilis események és workshopok sikerének egyik fő kulcsa. A facilitátor feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a résztvevők nyugodtan és kényelmesen oszthatják meg gondolataikat, miközben inspirálja és provokálja a kreatív gondolkodást. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megtenni, hiszen egyensúlyt kell teremteni a pszichológiai biztonság és a konfrontáció között, ami számos kihívást rejt magában.
Nehezen kezelhető dilemma: pszichológiai biztonság és konfrontáció a facilitálás során
Képzeljük el a facilitátort egy mester séfként, aki különféle ízeket és textúrákat kíván összehangolni az étel elkészítésekor. Ahhoz, hogy az étel elbűvölő legyen, a séfnek tisztában kell lennie az egyes hozzávalók tulajdonságaival és azok egymásra gyakorolt hatásaival. Ha túl óvatos, és nem mer kísérletezni, az étel unalmas lehet. Ha viszont túlzottan merész, és nem érzi az alapanyagok közötti harmóniát, az ízek összecsapnak és az étel ehetetlen lesz.
A facilitátor hasonlóan egy utazóhoz, aki különféle helyekre és kultúrákba kalandozik, az élményekből merítve számos új látásmódot és perspektívát ismerhet meg. Ahhoz, hogy az utazás pozitív élmény legyen, az utazónak tudnia kell, mikor és hogyan kell alkalmazkodnia az adott környezethez. Ha túl óvatosan lépdel, nem élheti át az új kalandokat és lehetőségeket. Ha azonban vakmerő és nem figyel a helyi szokásokra, szabályokra, az utazás zűrzavarral járhat, és akár rémálommá is fajulhat.
Sajnos sok facilitátor beleesik abba a hibába, hogy túlzottan fókuszál az egyik oldalra, a másik kárára. Például túl nagy hangsúlyt fektetve a pszichológiai biztonságra, saját szerethetőségére, a konfrontációtól való félelem miatt nem provokál eléggé, így a résztvevők nem mernek merész és új ötletekkel előállni, vagy nem merik kimondani,, ha éppen egy elefánt ül a családi ebédlő asztal mellett.
Ezzel szemben, egy facilitátor, aki konfrontációs képességeire támaszkodik elsősorban, túlságosan lehengerlőnek, akár agresszívnak is tűnhet lehet, és a résztvevők lezárhatnak, és elfojthatják igazi véleményüket, ami megakadályozza a kreatív gondolkodást és az új megoldások felszínre kerülését.
A megoldás: tudatos jelenlét a forgószínpadon
A jó facilitátor tudatosan egy forgószínpadon áll, ahol az egyensúly megtalálása érdekében folyamatosan egyensúlyoz: a pszichológiai biztonság és a konfrontáció időnként összeér, és az egyik erősíti a másikat.
Önismerettel és rutinnal felfegyverkezve, a facilitátor képes megtalálni az ideális egyensúlyt, ahol a résztvevők biztonságban érzik magukat, ugyanakkor inspiráltak és provokáltak, hogy kreatív és hatékony megoldásokat találjanak az agilis projektekhez.
"Ahogy a fák a szélben táncolnak, úgy a facilitátor is talál harmóniát a biztonság és a konfrontáció között, ahol a kreatív gondolatok szabadon szárnyalhatnak."
Ha te is fejlődni szeretnél facilitátorként és magabiztosan navigálni ebben a kihívásokkal teli világban, csatlakozz az EdUcate agilis szakértői által tartott, hamarosan induló Facilitációs Mesterműhely program-sorozatra!
Szerző: Welsh Kriszta
