• edUcate.business

Fókusz az új IQ - 1. rész



Az utóbbi években egyre inkább a figyelmünk vált az egyik legértékesebb erőforrásunkká, és ehhez képest elég rosszul bánunk vele. Liska István Agile coach kollégánk hosszú hónapokig kutattott, olvasott és konzultált szakemberekkel a témában, majd úgy gondolta, hogy érdemes egy egész cikksorozatot szentelnie ennek a területnek. A cikksorozatban az alábbi témákat járjuk körbe:

  • miért egyre nagyobb a digitális zaj körülöttünk

  • mi az a figyelemre épülő kapitalizmus -> attention economy

  • miért nézegetjük állandóan a telefonunkat

  • hogyan tudunk ebben a zajban is elmélyülten dolgozni és élni

  • hogyan alakítsunk ki olyan munkahelyet, ahol a fókusz fő érték marad


1. rész - Információs özönvíz


Tényleg egyre nagyobb a zaj körülöttünk? Információkra szükségünk van, sőt függünk tőlük. De a szükséges információkig vezető úton még soha nem volt ennyi kísértés és elterelés, mint most. A vezető hírek, clickbait szalagcímek, álhírek, hashtagek, villámgyors trendek és egyre több irreleváns tartalom között cikázva kell kiszűrnünk mi az értékes számunkra. Ez egyre nagyobb feladatnak tűnik, és amikor hajnal 2-kor a "Mikor alszanak a halak?" videót nézzük, bevallhatjuk magunknak, hogy nem is mindig sikerül. A Statista piacelemző cég 2018-as riportja szerint exponenciálisan növekednek az adatok/információk a világunkban.



A fenti grafikon éves bontásban és zetabyte-okban mutatja a Földön előállított összes információ mennyiségét 2025-ig elővetítve. 1 zetabyte = nagyjából 1 trillió Gigabyte.

A történelem kezdetétől 2010-ig 2 ZB-nyi digitális információt hoztunk létre a világon összesen. Ma két hét alatt gyártunk ennyit, 2025-re pedig körülbelül 4 nap is elég lesz hozzá. Hála a cicás videóknak!


Honnan jön ennyi információ?


Az, hogy az információk mennyisége robbanásszerűen növekszik nem véletlenül esik egybe azzal, hogy lassan mindent a digitális világban csinálunk. Könnyű lett tartalmat generálni és megosztani az okoseszközökkel. Úgy gyártjuk a kontentet, mintha muszáj lenne. Például csak az instagramon napi több mint 500 millió insta-sztori készül. Felrakod a fotókat és videókat a facebook, instagram, tiktok oldaladra. Így járulsz hozzá te is néhány cseppel a kolosszális méretű információ tengerhez. Marketing és márka guruk arról beszélnek, hogy az üzletépítést is úgy kell csinálni, hogy több platformon, gyakran posztolsz, hirdetsz, seozol és mindent is csinálsz. Ezért az üzleti tartalmakkal is ki van tömve a digitális tér. Ma egy nap alatt nagyjából 350-400 reklám próbál meg nekünk eladni valamit, és ez a szám is csak nőni fog. Természetesen a kedvenc platformjaidra céloznak. Így kapod az arcodba kéretlenül például a Youtube hirdetéseit, amik videó közben is képesek előugrani és szétzilálni a figyelmed. A Hootsuite & We Are Social 2020 áprilisában kiadott riportja megmutatja, hogyan áll világszerte a digitalizáció folyamata. Kiemeltem néhány fontosabb adatot:



A teljes emberiség 59%-a internetezik és nagyjából a fele közösségi médiát és okostelefont is használ. Emellett ha a trendeket nézzük, akkor jól látszik, hogy meredeken nőnek is ezek a számok. Ebből az is következik, hogy az emberiség fele még el sem kezdett tartalmat gyártani, de évről-évre 100 milliók kapcsolódnak be az információs vérkeringésbe.


A számokból az látszik, hogy továbbra is imádjuk a közösségi média platformokat. Ők adják az interakciók és az ehhez kapcsolódó információk jelentős részét. Az első helyeken kizárólag amerikai vállalatok szoftverei találhatók.

2,5 milliárd ember. Nincs még egy olyan fizikai vagy virtuális tér, mint a Facebook, ami ennyi embert egyesítene ma a Földön. Megállás viszont nincs. A közösségi média platformok bár emberek milliárdjait szippantották be, még mindig milliárdos nagyságrendű a ki nem aknázott potenciális felhasználók száma. Ha az elképesztő sebességgel tovább növekvő felhasználói számokhoz hozzávesszük az IoT, chatbot és egyéb trendekkel az eszköz-eszköz és az eszköz-ember kommunikációk által előállított szintén meredeken növekvő információ mennyiséget, nem kell zseninek lenni, hogy lássuk, ezek a trendek tovább erősítik az információs telítettséget.


Több felhasználó = Több interakció = Több információ


Hogyan hat ez az információs robbanás a rendszerre és az egyénekre? Ami tény: drasztikusan emelkedik tovább az egy főre jutó információk mennyisége.


Simon Herbert amerikai információkutató, a mesterséges intelligencia egyik első úttörője ezt mondta:


“What information consumes is rather obvious: it consumes the attention of its recipients. Hence a wealth of information creates a poverty of attention, and a need to allocate that attention efficiently among the overabundance of information sources that might consume it.”


Vagyis fordítva nézve, az információ fogyasztja a te figyelmed. Minél több az információ annál kevesebb a figyelem. Legalábbis egyre több energiába kerül egy releváns témát a zajból kiszűrni és arra fókuszálva maradni. Az információs túltermelés ezért kapcsolódik ahhoz, mennyire lehet a hétköznapokban fókuszálni.


A következő cikkben megnézzük, hogy miért nem csak túl sokat termelünk, de túl sokat is fogyasztunk az információkból. Gyorskaja fogyasztóból hogyan váltunk gyors tartalom fogyasztóvá.

Szerző: Liska István, Agile Coach

Linkedin

Beszélgessünk! Ha kérdésed lenne hozzánk, keresd bátran közvetlenül is Nőthig-Hegedüs Enikőt, eniko.hegedus@educate.business

Say hello
  • 48184b82fb2da328a33de57f4c2e6d22 2 2
  • 48184b82fb2da328a33de57f4c2e6d22 2
  • 48184b82fb2da328a33de57f4c2e6d22
hello@edUcate.Business
+36 20 52 99 700
19 Pozsonyi út, 1137, Budapest, Hungary
Communication is key, especially in our business. Let's get to the human part quicker!